Esztergomi Zsolt Nándor Alapfokú Művészeti Iskola

 

"Sokszor egyetlen élmény, egész életre megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni, ezt megszerezni az iskolának kötelessége." (Kodály Zoltán)

Nyomtatás

Bartók Emlékhangverseny a Zeneiskolában

2015. december 16-án, Bartók Béla halálának 70.évfordulója alkalmából, hangversenyt rendeztek az Esztergomi Zsolt Nándor Zeneiskola és a Dorogi Erkel Ferenc Zeneiskola növendékeinek részvételével. A műsorban a billentyűs tanszak tanulói szerepeltek. Szegedi-Szigetvári Mária és V. Rózsár Brigitta töltötte be a házigazda szerepét.

A köszöntő elhangzása után a műsorvezetők röviden bemutatták a zeneszerző életét és művészetét. Bartók Béla, magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató. A közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára, a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű. A Pesti Zeneakadémián tanult, stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a klasszicizmusnak és a romantikának. Behatóan foglalkozott a magyar népzenével. Összehasonlító kutatásokat végzett, melynek során a szomszéd népek zenéjét vizsgálta. A parasztzene megismerésével kompozíciós stílusa átalakult, a népzene stílusjegyei kerültek előtérbe.

Drága Jázmin előadásában a művész egy igen korai művét hallottuk, a Lajos walczer hangzott el. A folytatásban a Gyermekeknek és a Mikrokozmosz darabjaiból adtak elő a növendékek. Mindkét mű a zongoraoktatás alapját képezi. A Gyermekeknek c. ciklus a népzenei-oktatási vonalat képviseli Bartók művei között. Ezek a darabok rövidek, de fokozatosan nehezednek. Mindegyik kis darab valamilyen népdal feldolgozása. Manapság a zongoraoktatás egyik alapanyaga, annak ellenére, hogy időnként nagy művészek is előadják koncertjeiken. A sorozat pedagógiai céljáról így nyilatkozott egy alkalommal Bartók „… had' jussanak a tanulók a tanulás első egynéhány évében olyan előadási művekhez, amelyekben a népi zene keresetlen egyszerűsége annak dallambeli és ritmusbeli különösségével együtt megvan” (Idézet forrása: Ujfalussy: Bartók breviárium). A Mikrokozmosz is tanítási célra írt zongoradarabok sorozata, szintén nehézség szerint rendezve. A műsor elkövetkezendő részében ezekből kaptunk bemutatót. Az elhangzott művek az előadókkal: Láttál-e már valaha…(Drága Domonkos), Süss fel nap…(Kollár Orsolya), Ellenmozgás (Sajtos Liliána), Szegény legény…(Kovács Kómár Berta), Kánon alsó kvintben (Chen Zheng Ya),Játék (Móczik Karolin), Fekvésváltozás (Juhász Kinga), Játékdal (Selmeczi Zsanett), Gúnydal (Bartal Dóra), Gyermektánc (Marek Sebestyén), Által mennék…(Ocskay Lilla), Kanásznóta (Zima Tamás).
 
Az Este a székelyeknél közismert zenemű, a Tíz könnyű zongoradarab része. A falusi emlékeket csodaszép dallamok idézik fel. Szekrényessy Csanád előadásában hallgathattuk meg. Bartók Béla kutatta a szomszéd népek zenéjét is. Román kolinda dallamokat dolgozott fel két sorozatban. A kolindák változatos stílusú, alkalomhoz kötött román parasztdalok, amelyeket karácsonykor, falun, legények énekelnek házról házra járva. Barta Ágnes részleteket adott elő ebből a sorozatból. A Gyermekeknek sorozat nehezebb darabjaiból adott elő Veres Liza, aki székely népdalok feldolgozását játszotta. Elhangzott: Bisztrói határon…, Szeretőmnek anyja…, Molnár Anna hallod-e…Rimaszéki Ágnes méltán aratott nagy sikert a közönség körében, mert a Rapszódia c. darab bravúros előadását prezentálta. A növendékek után, felkészítő tanárok ültek a zongorához. Szendi Ágnes tanárnő, a Négy sirató énekből adott elő. A 2. tétel dallamosságával, magyaros fordulataival elnyerte a hallgatóság tetszését. Ezek után a tanárnő személyes élményeit is megosztotta a közönséggel, amelyeket Bartók zenéje idézett fel benne. A koncert befejező száma Lovas László tanár úr előadásában hangzott el. A Román népi táncok c. darabból hallottunk részletet. Kroó György így ír: „Csak akinek módja volt az erdélyi falvak román népi táncait a helyszínen élvezni, az tudja igazán, mennyire a népi élet teljességét, gazdagságát idézi fel Bartók feldolgozása a hangversenyteremben.” (Részlet a Bartók kalauz c. műből) Példaértékű lehet a tanítványok számára, hogy a kitartó munkával, milyen csodálatos eredményeket lehet elérni. Végezetül, ne feledkezzünk el a felkészítő tanárokról sem, akiknek a növendékei szerepeltek: Czemmel Antónia, Kálvin Balázs, Kovács Andrea, Kuti Balázs, Lukács Lívia, Szegedi-Szigetvári Mária, Szendi Ágnes, Vigh Kristóf, V. Rózsár Brigitta.
 

A koncert után kis büféasztal várta a gyerekeket és a vendégeket. Gratulálunk a két iskola tanárainak, további sikeres munkát,szorgalmat kívánunk a növendékeknek és erőt, sok-sok türelmet a felkészítő tanáraiknak. Reméljük, hogy még sok szép hangversennyel örvendeztetik meg a közönséget.

          Írta: Szabó Lászlóné                                                    Fotó:Szabó László

Bartók koncert a Zeneiskolában - A cikk az Esztergom és Vidéke társadalmi és kulturális folyóiratban jelent meg 2015. decemberében.

 

 

 

 

Untitled Document