Nyomtatás

Az esztergomi zeneoktatás másfélszáz éves története

Államilag engedélyezett és városilag segélyezett zeneiskola 1928-

1916-ban megalakult a Városi Zeneegylet. Ebben az időben a város zeneoktatását - szervezett formában - a Brenner Júlia nevéhez fűződő magán zongoraiskola látta el. A zeneegylet és a zongoraiskola - jellegükből adódó - szűkös lehetőségeik miatt időről-időre felvetődött egy szélesebb alapokon nyugvó, városi zeneiskola megalapításának szükségessége. Az államilag engedélyezett és városilag segélyezett zeneiskola megalakulására hosszas előkészítő munka után 1928-ban Buchner Antal vezetésével került sor.

Egy szélesebb alapokon nyugvó, városi zeneiskola életre hívásának gondolata már az 1920-as évek elején felmerült, melyet Brenner Júlia magán zongoratanár és az 1916-ban megalakult Zeneegylet vezetője, Buchner Antal is szorgalmazott. A zeneiskola megszervezése 1926-ban a Keresztény Szociális Gazdasági Városi Párt ülésén is napirendre került, ahol egyhangúlag elfogadott határozatban kérték fel a várost, hogy a „több mint két évtizede nélkülözött zeneiskola felállítását lehetővé tegye”.

Hosszas előkészítő munka eredményeként az intézmény államilag engedélyezett és városilag segélyezett magán zeneiskolaként kezdhette meg első tanévét 1928 szeptemberében. Dr. Antony Béla polgármester közbenjárására a városi tanács az elemi iskola négy termét  és az iskolaszolgát bocsájtotta a zeneiskola rendelkezésére, a fűtés és világítás költségeinek felválallása mellett. Az oktatás kedden, szerdán és szombaton heti két órában zajlott, a háromhavonta megrendezett növendékhangversenyek helyszínéül pedig a Főgimnázium díszterme szolgált. Az első tanévben 47 növendék jelentkezett. Buchner Antal igazgató mellett Brenner Júlia zongoratanár és Klein Miklós hegedűtanár alkották a tantestületet.

A város valóban szívén viselte az új intézmény problémáit. Segítséget nyújtott a felszerelési, berendezési tárgyak beszerzéséhez, egyben arra kérte az iskola vezetését, hogy indítsa be a fúvós hangszerek tanítását a városi fúvószenekar utánpótlásának biztosítása érdekében. Az 1929. június 15-én befejeződött tanév azonban a sikerek ellenére sem volt mentes az elsősorban anyagi jellegű gondoktól. Ennek köszönhetően Brenner Júlia és Klein Miklós az első tanév után megvált a zeneiskolától, utóbbi helyét Diviaczky Béla töltötte be, a többi tanszak növendékeivel pedig az igazgató foglalkozott. Ebben a tanévben már nemcsak helybélieket tanítottak, hanem Tokodról, Lábatlanról, Dorogról, sőt Léváról és Párkányból is fogadtak növendékeket.

Az 1930-as esztendő januári hangversenye meghozta a zeneiskola első jelentős sikerét is. A január 21-én tartott növendékhangversenyen először lépett közönség elé Pécsi Sebestyén, aki a műsort Beethoven c-moll szonátájával nyitotta meg. A következő tanévben őt, valamint Péter Józsefet felvették a Zeneakadémiára. A kezdeti sikerek hangulatában a zeneiskola igazgatósága egy zenei óvoda felállításának tervét is dédelgette, melyre azonban végül nem került sor. Az 1931-es tanévet 6 főtanszakkal: zeneszerzés, magánének, zongora, hegedű, cselló, nagybőgő és a következő melléktanszakokkal hirdették meg: általános zeneelmélet, összhangzattan, zenediktálás, kamarazene. Fúvós tanszakok: fuvola, oboa, klarinét, kürt, trombita, harsona.

A város gazdasági nehézségei az 1930-as évek derekára sajnos a zeneiskola működését is nagymértékben nehezítették. A korábban biztosított segélyeket és termeket a város megvonta, ezért a tanítás ezt követően a Ferenc József út (ma Bajcsy-Zsilinszky út) 31. szám alatt bérelt helyiségekben folytatódott.

Az anyagi gondok miatt radikálisan csökkent a növendéklétszám is. Az 1935/1936-os tanévet már csak mindössze nyolc növendék fejezte be.

 

 

 

Buchner Antal  

(Kistószeg, 1882. júl. 2. - Pápa, 1950. aug. 9.)

 

Bánáti sváb származású karnagy, zeneszerző. A szegedi tanítóképzőben, majd a budapesti Zeneakadémián végezte tanulmányait. Temesváron és Szegeden teljesített egyházzenei szolgálatot, majd 1911-től az esztergomi székesegyház karnagya lett. Az egri Katolikus Kántor egyházzenei folyóirat felelős szerkesztője (1913-1919). Miséket, oratóriumokat komponált. Zenekari műveket, dalokat, magyar nótákat, s Pilóta címmel operát írt. Művei gyakran szerepeltek a Magyar Rádió műsorában. 1916-ban az Esztergomi Zeneegylet, majd 1928-ban az Esztergomi Zeneiskola megalapítója. A két világháború között, 1920-1923-ig a Dorogi Bányász Zenekar karmestere.

 

 

Untitled Document